Garázskialakítási tanácsok az építész tervezőtől

Ebben a blogbejegyzésben a családi ház életterének és a garázs szerepének összefüggéseivel kapcsolatban szeretném néhány gondolatomat megosztani.

Kezdetnek álljon itt példaként a legutóbbi családiház-tervezési megkeresés, ami beérkezett hozzám:

„Árajánlatot kérnénk az alábbi ház tervezésére. Internetről letöltöttünk egy nagyjából az elképzeléseinknek megfelelő alaprajzot, és csatolok egy látványtervet a ház utcafronti részéről is. Minimál stílusú, lapos tetős házban gondolkodunk. Egyedül a garázs helyzetéhez, körülbelüli 40 m2-es méretéhez ragaszkodunk, és hogy az utcafrontról nyíljon, a többi helyiség módosulhat. Garázzsal együtt kb. 170 m2-es házat szeretnénk.”

A minimál irányzat divatjáról már korábbi bejegyzésemben írtam, erről itt olvashat bővebben. Most legyen szó a garázs szerepéről a családi házban. Ahogyan a fenti példából is kitűnik, a tervezési folyamat elején a megrendelők általában ragaszkodnak a zárt, épület részét képező (sőt) fűtött garázshoz. Ez az igény lehet megalapozott, de lehet, hogy csak ilyen példákat látott a megrendelő eddig.

Véleményem szerint nem szabad a garázshoz kiindulási alapként ragaszkodni, eköré építeni a házat. Az építész tervezővel való együttműködés során nagyon fontos saját igényeink reális feltérképezése a valós élethelyzetünknek megfelelően, illetve – anyagi lehetőségeinkhez mérten– a szükséges mellékfunkciók (pl.: garázs) kapcsolása.

Lényeges feltenni és őszintén válaszolni a kérdésre, hogy megéri-e az anyagi ráfordítást számunkra a garázsépítés, ki fogjuk-e kellőképpen használni.

Először vázoljuk a garázs szerepét az építészeti funkció szempontjából:

• alapvetően gépjármű (esetleg kerékpár) tárolása;
• épületgépészeti berendezések helyigényének biztosítása;
• saját hobbi célok megvalósítása (pl: barkácsolás);
• egyéb fontos, de ritkábban használt felszerelések, eszközök tárolása;
• esetleges kényelmi funkciók megvalósítása (pl: meleg autóba történő beszállás)

Ezt követően gondoljuk végig, hogy mibe kerül az épület részeként (egy tömbben az épülettel) megvalósított garázs. Ez nyilván építészeti kialakítástól, belső berendezéstől is függ, de alapvetően megállapítható – és tapasztalataim is alátámasztják –, hogy a 40 m2-es garázs megépítésére eső költségek összege manapság nagyságrendileg több millió forintos (akár az autó piaci értékének többszörösére rúgó) összeg.

Kulcsfontosságú tehát, hogy elképzeléseinket a reális költségkeretünkhöz igazodva alakítsuk ki, illetve érdemes azt is végiggondolnunk, hogy az autó, a hobbijaink, a tárolandó felszereléseink mennyire helyigényesek.

Akadt olyan ügyfelem, aki a folyamat elején céges autójának a családi háza részeként duplagarázst tervezett építtetni. Beszélgetésünk után belátta, hogy ez szükségtelen lépés, és végül egy 8 m2-es gépészeti helyiséget terveztem, valamint egy fedett gépjárműbeállót a ház mögött.

Lényeges kérdés továbbá, hogy az alaprajzi koncepcióban szerepel-e háztartási helyiség, gépészeti helyiség, ahol helye van a fűtésre és használati meleg víz előállítására szolgáló gépeknek? Ha nem, akkor ezek a garázsban elhelyezhetőek.

Szerepel-e a család valamelyik tagjának életvitelében helyigényes hobbitevékenység? Mennyi és milyen helyigényű tárolandó felszerelésünk van (sílécek, korcsolya, edénykészletek, szerszámok, befőttek stb.)? Van, aki gyűjtögető típus, és mindent eltesz, ha van helye. Mindannyian ismerjük a „jó lesz az még valamire” kijelentést.

Volt olyan ügyfelem, aki kizárólag kényelmi szempontok alapján döntött a fűtött garázs mellett: télen a meleg lakásból egyből a meleg garázsban tárolt kocsijába akart beszállni, az évszaknak megfelelő ruházat viselése nélkül.

Érdemes még megfontolni az anyagi terhek megosztását, a főépülettől különálló garázs (esetleg kis tároló faház) tervezésével. Így a családi ház használatbavétele a garázs megépítésének költsége nélkül megoldható, ami átütemezhető egy későbbi időpontra.

A funkció mellett megemlítenék még egy fontos építészeti aspektust: az utcafronti duplagarázs jelentősen befolyásolja az épület arculatát: a homlokzat markáns formálóeleme lesz a (dupla) garázskapu.

Végszóként megosztanék egy humoros történetet. Egyik ismerősömnek földszint plusz tetőtér-beépítéses háza van. Az alsó szinten 50 m2-en nappali-konyha, előszoba, fürdő található, és 40 m2-en egy utcafronti dupla garázs. A tetőtérben három hálószoba és fürdő kapott helyet. (A hálószobája pont a garázs felett van, ahol az autóját tárolja.) Egyik találkozásunk alkalmával panaszkodott, hogy nyáron milyen meleg van a tetőtéri hálójában, és a feleségével a klímaberendezés használata nélkül nem is tudnának aludni. A panaszokhoz csak egy gondolatot fűztem: ellenben a kocsijának a kellemes, hűvös, földszinti garázsban biztosított a zavartalan éjszakai pihenés!