Legutóbbi két bejegyzésemben az olvasó megismerkedhetett a magasépítéstan alapvető fogalmaival, és bepillantást nyerhetett a családi ház tervek elkészítésének bonyolult folyamatába az építész tervező szemszögéből. Legújabb cikkemben azt szeretném bemutatni, hogy milyen földmunkákat fontos elvégezni az építkezés előtt, és mi az, amit elengedhetetlen tudnunk a talajokról.

Földmunkák

Az építész tervezőnek nemcsak az épület szerkezeti tulajdonságaival kell tisztában lenni, hanem az építkezést megelőző munkálatokkal is. Az épületek létrehozásának legelső, kezdeti munkafázisában kell elvégezni a földmunkákat, hiszen az épületeket a talajra építjük, és a különböző épületszerkezetek a földfelszín felett és alatt egyaránt elhelyezkedhetnek. A felszín alatti szerkezetek kialakításához, valamint a leendő épület körüli terep rendezéséhez szükség van a talaj - mint természetes képződmény - megmunkálására.

A földmunkák a talajok megmunkálása az épületek elhelyezésének és kialakításának céljából.

Az épület megfelelő minőségű talajra történő építése döntő jelentőségű az épület létrehozásának, a családi ház tervek megvalósításának folyamatában. Ezért és a földmunkák megfelelő elvégzésének érdekében ismerni kell a talajok fajtáit, felépítésüket, összetételüket, tulajdonságaikat.

Talajok

A talaj a földfelszín felső - különböző nagyságú és összetételű szemcsék keverékéből álló- rétege.

A talajok a felszíni kőzetek fizikai, kémiai, biológiai mállása (felaprózódása) következtében jöttek létre.

A fizikai mállást a hőmérséklet-változás, a levegő- és vízmozgás, a fagyhatás, valamint az egyéb mechanikai hatások okozzák. A talajok kémiai mállását a kőzetdarabokba jutott levegő és víz által létrehozott oldódási folyamatok okozzák. A biológiai mállás olyan fizikai-kémia folyamatok eredménye, amely során jelentős mennyiségű szerves anyag keletkezik a talajban.

A talajokat különböző minőségű és halmazállapotú anyagok alkotják: beszélhetünk szilárd, cseppfolyós és légnemű alkotórészekről. A talajok tulajdonságait alapvetően a különböző halmazállapotú alkotórészek eloszlása, az egymáshoz viszonyított arányuk és a létrejövő kölcsönhatások határozzák meg.

A talajok osztályozása

A talajokat a talajmechanikai jellemzők és talajfejtési szempontok szerint osztályozhatjuk.

A talajok talajmechanikai jellemzőik szerinti osztályozása

A talajmechanikai jellemzők szerint a talajokat elsősorban összetételük és a talajt alkotó szemcsék méretei alapján osztályozzák.

A talajok alapvetően természetes képződmények, de az építőiparban különböző feltöltéseket is használunk, melyek mesterségesen előállított talajnak tekinthetők.

A természetes talajok:

• a szerves talajok és
• a szervetlen talajok lehetnek.

A szerves talajok vizenyős területeken az elhalt növények rothadása során keletkezett laza szerkezetű, sötétszürke, sötétbarna vagy fekete színű talajok. Jellegzetes színük és szaguk alapján könnyen azonosíthatók. Szerves talaj a tőzeg, a humusz (termőföld) és a különböző szerves szennyeződésű talajok.

A rothadó anyagok az erjedés során gázt fejlesztenek, ezért légüregek keletkeznek a talajban és annak térfogata állandóan változik. A laza, összenyomható szerkezet nem biztosít megfelelő teherhordó altalajt az alapozás számára. Mindezeken túl a talajban lévő szerves anyagok és az épületszerkezetek egyes anyagai összeférhetetlenek, mivel a létrejövő kémiai folyamatok az épületszerkezetek károsodását okozzák. Az említettek miatt a szerves talajok épületek elhelyezésére alkalmatlanok!

A szervetlen talajokat különböző ásványok alkotják, típusait elsősorban a talajt alkotó szemcsék mérete és az alkotóelemek közötti kapcsolat alapján különböztetjük meg.

A sziklás talajok kevésbé felaprózódott, nagy méretű kőzetekből (sziklatömbökből) és törmelékekből álló szervetlen talajok. Rendszerint a kedvezőtlen domborzati viszonyok és a sziklás talaj nehéz megmunkálása miatt sziklás talajú területeken csak nagyon ritkán építkeznek.

A szemcsés talajok a kőzetek nagyobb mérvű felaprózódása során keletkeztek, és kis méretű - de még nem kötött- egymástól független szemcsékből állnak. A szemcsés talajok szemcseméret alapján megkülönböztetett fajtái: a görgeteg, a kavics, a homok és a homokliszt. A kavics és a homok - szintén a szemcseméret alapján- tovább bontható durva- és finom kavicsra, valamint durva-, középfinom- és finom homokra. A szemcsés talajok (építőipari szempontból fontos) tulajdonságait elsősorban az alkotó szemcsék mérete, alakja és eloszlása határozza meg.

A kötött talajok a legkisebb szemcseméretűek, két fajtája: az iszap- és az agyagtalaj. A finom szemcsék közötti tapadóerő, valamint a talaj egészének képlékenysége döntően meghatározzák a kötött talajokat.

Az iszap száraz állapotban szilárd, de könnyen szétporladó, képlékeny talaj. Nedvesen sodorható, vízben szétesik. A szemcseméret alapján megkülönböztetünk durva- és finom iszapot (a különbség szabad szemmel nem érzékelhető).

Az agyag a legkisebb szemcsékből álló talaj. Szárazon szilárd, de törhető, nedvesen sodorható, vízbe helyezve nem esik szét. Az agyag legjellemzőbb tulajdonsága a képlékenysége. Ez alapján megkülönböztetünk sovány- és kövér agyagot. A kövér agyag zsírosabb, plasztikusabb, nedvesen akár nyújtható.

Talajtípusok	Szemcseméret d (mm)
Szemcsés talajok
görgeteg	100-200
durva kavics	20-100
finom kavics	2-20
durva homok	0.5-2,0
középfinom homok	0,25-0,50
finom homok	0,02-0,25
Kötött talajok
durva iszap	0,005-0,020
finom iszap	0,002-0,005
agyag	< 0,002

 

A fentieken túl meg kell említeni az egyedi tulajdonságokkal rendelkező lösztalajt, mely hazánkban sok területen megtalálható. A lösz szemcseméret alapján iszapos-homoklisztnek tekinthető, jellegzetes világos okkersárga színét a magas mésztartalom okozza. A lösztalajra jellemző, hogy szárazon és kis nedvességtartalom esetén stabil szerkezetű (de morzsolható), viszont nagyobb mennyiségű víz hatására teljesen elveszti ezt a tulajdonságát (szétesik).

A talajok fejtési szempontok szerinti osztályozása

A talajok fejtésével kapcsolatos vizsgálatokat és a megállapított talajosztályokat az MSZ 15105:1965 Építőipari földmunka c. szabvány rögzíti. Ez alapján a talajok a következő osztályokba sorolhatók:

I. talajosztály

Lapáttal és ásóval könnyen kitermelhető talajok (szemcsés talajok, könnyen fejthető kötött talajok).

II. talajosztály

Lapáttal és ásóval- esetenként kevés csákányozással kitermelhető talajok (szemcsés talajok, könnyen fejthető kötött talajok).

III. talaj osztály

Ásóval nehezen, csákánnyal könnyen fejthető talajok, (könnyen fejthető kötött talajok, kavicsos, köves talajok).

IV. talajosztály

Csákánnyal, esetenként bontórúddal fejthető talajok (kemény vagy köves kötött talajok).

V. talajosztály

Csákánnyal, bontórúddal, bontókalapáccsal és ékkel, nagyon ritkán robbantással fejthető talajok (törmelékes, sziklás talajok, mállott kőzetek).

VI. talajosztály

Bontókalapáccsal, ékkel és fejtőkalapáccsal, esetenként robbantással fejthető talajok (sziklás talaj).

VII. talajosztály

Csak bontással fejthető talajok (szilárd kőzet, szikla).

Ha építkezésbe vág, fontos már a telek kiválasztásánál figyelembe venni a talaj típusát, és tisztában lenni a családi ház tervek megvalósításának lehetőségeivel. Ha a háztervezési költségek részletei mellett az építkezés minden elemét ismerni szeretné, kövesse blogunkat!